Jógaegyesület Érd

Légzőgyakorlatok - a természetes út az egészséges élethez


Dr. Dejan Kupnik cikke

Baleseti sürgősségi betegellátási Központ - Maribor, Szlovénia
(okleveles JMÉ oktató)


Bevezetés

jóga légzőgyakorlat

A jóga ősi tudománya és rendszere egyike a valaha is felfedezett, megnyilvánított legfelbecsülhetetlenebb értékű drágaköveknek. A jóga nem csak a fizikai testünket gondozza ászanákkal (fizikai gyakorlatokkal) és pranánajámákkal (légzőgyakorlatokkal), hanem táplálja belső világunkat is, és kiegyensúlyozza emberi létünk mentális és spirituális erőit. A jóga tudománya egyre inkább behatol a mai tudomány szinte összes területére, beleértve az orvostudományt, a kémiát, a fizikát és így tovább. Ebben a cikkben figyelmünket a légzőgyakorlatokra, és ezeknek az emberi testre gyakorolt hatására összpontosítjuk.


A légzési folyamat hatása egészségünkre

Orvosként az volt az első megfigyelésem, hogy az emberek többsége nem használja ki az teljes légzési kapacitását, amit a test lehetővé tenne. Az idő nagy részében az emberek gyorsan és felületesen lélegeznek, a légzésben legfontosabb izom, a rekeszizom teljes mértékű kihasználása nélkül. Miért olyan fontos ez az izom? Ez választja el a mellkasüreget a hastól, a belégzéssel elkezd lefelé mozogni a has felé, és a mellkasüreget minden irányba kitágítja. Ezzel a mozgással a levegő beáramlik a tüdő minden részébe, a hasűri tartalmak kissé összenyomódnak, és megnő a hasűri nyomás. Így ez a mozgás hatással van az emésztésünkre is, és fokozza a hasűri szervek vérkeringését. Azáltal hogy növekszik a nyomás a hasüregben és ezzel egyidőben csökken a nyomás a mellkasüregben (amint ez minden egyes belégzéssel megtörténik), bizonyos nyomáskülönbség keletkezik a has és a mellkas között, és ez növeli a véráramlást a hasüregből a szívbe. Azaz a helyes légzés által és a rekeszizom teljes használatával (és különösen bizonyos pránajámatechnikák gyakorlásával mint a bhásztrika) nagyobb mennyiségű levegőt lélegzünk be, de ezen túl javítjuk a keringésünket, erősítve a szívizmot és a tüdőt, és javítjuk, felgyorsítjuk az emésztési folyamatot. Az utóbbi kapcsolatos a vér zsírtartalom kiegyensúlyozásával is, ami hosszú távon csökkenti a szívinfarktus és a szélütés előfordulását. Emellett megfigyelhetjük a légzőgyakorlat pozitív hatását a máj, a lép és a hasnyálmirigy működésére is. A hasnyálmirigy jobb működésével a vércukorszint is kiegyensúlyozódik, csökkentve a késői cukorbetegség előfordulását.


Rák megelőzés

jóga légzőgyakorlat

Két fontos tényezőt kell itt megemlítenünk. Először is tudjuk, hogy amint különböző élelmiszereket megeszünk, ezzel együtt sok veszélyes és gyakran rákkeltő természetű vegyületet is elfogyasztunk. Ezek a vegyületek általában különböző élelmiszer termékekben mint a tartósítószerek és egyéb adalékanyagok fordulnak elő. Ha ezek az összetevők hosszú ideig az emésztőrendszerünkben maradnak, és ha emésztésünk lassú, akkor ezeknek több lehetősége van veszélyes folyamatokat elindítani az emésztőszervekben. Ez különösen igaz azokra az emberekre, akik sok húst és zsíros ételt esznek, amely lassítja az emésztési folyamatot. Rendszeres fizikai és légzőgyakorlatokkal és sok rosttartalmú táplálék fogyasztásával (például. vegetárius étrendben) fel tudjuk gyorsítani az emésztési folyamatot és gyorsabban el tudjuk távolítani a rákkeltő vegyületeket, megakadályozva, hogy káros hatást fejtsenek ki a belekre.

A másik tényező az immunrendszerünk. Tudjuk, hogy naponta legalább száz rákos sejt fejlődik ki a szervezetünkben, de amíg immunrendszerünk megfelelően működik, megsemmisíti ezeket a sejteket, és nem leszünk betegek. A pránajáma technikák rendszeres gyakorlásának igen pozitív hatása van az immunrendszerünkre, különösen, ha rendszeres fizikai gyakorlással kapcsoljuk össze. Azáltal, hogy javítjuk a vérkeringést és a különböző szervek és testrészek működését -- beleértve azokat, amelyek szorosan kapcsolódnak az immunválaszhoz -- javítani tudjuk immunrendszerünk állapotát.


A légzéskapacitás növelése

Szokásos állapotban kisebb mennyiségű vér kering a tüdő vérerek felső részében és jelentősen nagyobb mennyiségű a tüdő alsóbb részeiben, különösen a szív szintje alatt. Ennek az az oka, hogy a hidrosztatikai nyomás alacsonyabb a szív fölötti vérerekben. Itt a keringés csak a systole, a szív összehúzódásának ideje alatt jobb, és sokkal kisebb a dyastole alatt (amikor a szív "pihen" az összehúzódások között). Jógát gyakorolva meglehetősen könnyen úrrá lehetünk ezen az állapoton. Ha az ászanákat fekvő helyzetben gyakoroljuk a nyomás a tüdő vérerekben azonos lesz az egész tüdőben, a véráramlás a tüdő felső részében növekszik. Mélyebben és lassabban lélegezve a vér a tüdőben több oxigént tud fölvenni a belélegzett levegőből. Ily módon a véráramlás 7-8-szorosára növekszik a tüdő felső részében, és 2-3-szorosára az alsó részében. Természetesen a vér oxigénfelvevő képessége korlátozott, de mélyebb légzéssel, különösen fekvő helyzetben, nagyobb mennyiségű oxigénnel látjuk el testünket mint egyébként.


Az idegrendszer befolyásolása a légzés segítségével

jóga légzőgyakorlat

A légzőgyakorlatok kimutathatóan csökkentik a vérnyomást, mind a systolésat, mind a dyastolésat és a kutatások szerint (Cochrane Library of Studies) a rendszeres pránajáma fizikai jógagyakorlatokkal és lazítási technikákkal társítva segít az epilepsziás rohamok számának és idotartamának csökkentésében epilepsziával kezelt személyeknél. Ennek az a tény az oka, hogy a pránajáma gyakorlásával sikeresen kiegyensúlyozhatjuk a központi idegrendszer működését. Ez azért történik így, mert az agytörzsi légzőközpont működése közvetlen hatással van más szomszédos központokra, amelyek a szívverés frekvenciáját és a vérnyomást szabályozzák. Szintén hatással van a tudati folyamatokra, nyugtatja és kiegyensúlyozza azokat, továbbá a gondolkodási mechanizmusokra, és azokra a központokra, amelyek az éhséget és a nemi működést szabályozzák. Hatva az agy azon részeire, ahonnan a tudatalatti és tudatos működések erednek, képesek vagyunk ellenőrizni és kiegyensúlyozni az egész központi idegrendszert.

Amint korábban említettük, a légzőgyakorlatok nyugtató hatása befolyásolja a vérerek állapotát. A pránajáma gyakorlása alatt csökken a szimpatikus idegrendszer aktivitása, ezáltal a vérerek simaizmai elernyednek, tágulnak az erek. Az egész test ilyen módon nagyobb mennyiségű vér és oxigénellátást kap, ez hatékonyan csökkenti a dyastolés vérnyomást. A szövetekben megnövekedett véráramlás következtében a test az összes anyagcsere mellékterméket gyorsabban választja ki és távolítja el. A regenerációs folyamat hatékonyabban mehet végbe, és elkerülhető a salakanyagok felhalmozódása a testszövetekben.


Mit tegyünk és mit ne a légzéstechnikákkal

A Jóga a Mindennapi Életben rendszer nagyon sokféle légzőgyakorlatot tartalmaz, és ezek a rendszer különböző szintjeihez tartoznak. Mindig a legkönnyebb légzőgyakorlatokkal kell kezdenünk, ennek az oka igen egyszerű: a helytelen légzési szokások miatt először meg kell tanulnunk, hogyan kell helyesen lélegezni. Ha ezt lassan és finoman tesszük, a testünk fokozatosan szokik hozzá a változásokhoz, minden gond nélkül. De ha valamilyen haladó légzési technika gyakorlását túl korán kezdjük el, ez sokkot jelent a test számára. Zavar állhat be az agytörzsi légzőközpontok működésében, ami gyors légzést, légszomjat és nagyon kellemetlen érzést okozhat. Végül rosszabbá válhat a légzésünk, mint korábban. De megtanulva a légzés helyes módját, és a légzéstechnikákat lépésről lépésre gyakorolva biztosítjuk a testünk számára, hogy nyugodtan szokjon hozzá a változásokhoz.

Mielőtt elkezdenénk gyakorolni a nádi szódana pránajáma első fokozatát, fontos megtanulnunk a rekeszizommal való légzést. Belégzéskor először a hasunkat tágítjuk és azután a mellkasunkat, alulról fölfelé haladva, és kilégzéskor ellazulni engedjük eloször a mellkast és azután a hasat, fölülről lefelé haladva. Nem kell erőteljesen lélegeznünk, inkább lassan, kényelmesen. Ezalatt a kezdeti tanulási folyamat alatt nem kell a maximális befogadóképességünkkel belélegezni, csak egy kicsit mélyebben és lassabban, mint általában. A gyakorlás eredményeképpen testünk hozzászokik az újfajta légzési módhoz és magától, tudatos erőfeszítés nélkül lassabban és mélyebben fog lélegezni. Előnyösebb az orron át lélegezni, mint a szájon át, mert az úgynevezett nazopulmonális reflex segítségével, amely eközben működésbe lép, mélyebben és lassabban tudunk be és kilélegezni, továbbá ez a reflex serkenti a rekeszizommal való légzést. Ha orron át lélegzünk be, a belélegzett levegő felmelegszik, megtisztul lesz és nedvesítődik.

jóga légzőgyakorlat

A légzőgyakorlatok és a pránajámatechnikák bevezető fokozatai, úgy mint a nádi szódana (levegőbenntartás nélkül) általában megfelelőek mindazoknak, akik nem szenvednek valamely heveny betegségben. Azok a praánajámák amelyek erőteljes kilégzést alkalmaznak, nem megfelelőek az alábbi állapotokban és betegségekben:: szívritmus zavar, angina pectoris, magas vérnyomás, aortatágulat, az agyi erek tágulatos elváltozása, vérmérgezés, vagy bármely lázas betegség, heveny aszmatikus roham, súlyos hörghurutban. Ugyanez igaz azokra is, akiknek kezeletlen hasi sérve van, akik az utóbbi 3-6 hónapban hasi műtéten vagy szívinfarktuson estek át. Szívritmus zavar, angina pecturis, magas vérnyomás, zöldhályog, agyi-, aorta értágulat esetén nagyon fontos, hogy a belégzés és kilégzés között a levegőt ne tartsák benn, hanem folyamatosan, erőlködés nélkül lélegezzenek.

Azoknak, akik asztmában és krónikus hörghurutban szenvednek, a legelőnyösebb a pránajámák közül a nádi szódana és az udzsáji. A mentális betegségben szenvedők számára a legjobb légzogyakorlat, ha az orron át lélegeznek be és lassan a szájon át ki, egész idő alatt nyitott szemmel, legfeljebb maximum öt percig. Ezt a gyakorlatot naponta kétszer-háromszor ismételhetik.


Befejezésül

Ha meg tanulunk helyesen lélegezni -- lassabban, mélyebben, és ellazultabban -- előnyösen befolyásolhatjuk testünk fizikai és mentális folyamatait, és harmonizálhatjuk, kiegyensúlyozhatjuk belső lényünket. Ez nagy hatással van életünk minőségére és időtartamára, továbbá utat nyit a lelki fejlődés számára.

A jógatechnikák olyan hatásosak, hogy ténylegesen átalakíthatják a teststruktúránkat. Számos beszámoló létezik fejlett jógikról, akiknek a teste nem bomlott fel a megszokott módon haláluk után. Testük egyfajta mumifikált állapotban maradt, habár nem tették ki testüket semmiféle balzsamozási muveletnek. Ezidáig ennek a jelenségnek az egyetlen magyarázata a pránajáma és a meditációs technikák hatásában rejlik, amelyek átalakították ezeknek a jógiknak a testét.


© International Sri Deep Madhavananda Ashram Fellowship, Vienna

Minden jog fenntartva, beleértve az egész és bármely rész nyomtatott és elektronikus másolásának jogát is.



rejtett